Kaptam egy méjlt Tamástól, melyben arra kér, lépjek vissza a szakosztályba és szavazzak, majd mindezt egy körlevélben tegyem közzé. Úgy döntöttem, inkább a nyílt levelet választom. Kilépésemnek nem adtam magyarázatát, egyszerűen csak bedobtam a törülközőt. Ennek több oka is volt. Ott és akkor túlcsordult a pohár. Nem csak a nemtelen támadások miatt. Évek óta tipródom mit is kerestem ebben a szakmában. Rájöttem, nagyon kevés voltam. Szobrászként is elbuktam és a rajztudásom sincs oly' fokon, hogy magammal elégedett lehettem volna. Ámítottam magam évekig, hogy karikaturista vagyok de túl sokszor találtattam "könnyűnek". Követtem a "vitát" a szakosztály blogon és a levelekben, melyek megerősítettek abban, jó döntést hoztam és időben. Nem lépek vissza, de ha ezt tenném jelen körülmények közt, akkor a Halász Gézára voksolnék. Irónikus befejezésként, mára kiderült e honban mindenki doktor lehet, ha van a polcán egy-két törzsanyagnak való irodalom valamint karikaturista is bárki lehet, ha van fotosopja (photoshop).
Üdvözlettel
doktor joe
Drága Joe!
VálaszTörlésMár megbocsájts az erős szavakért, de HÜJE(kétszer aláhúzva és pontos Jével.) vagy.
Remélem csak az álszerénység hangjait hallom ebben a posztban, mert ha nem sürgősen orvosi ellátásra szorulsz valami pszihodokinál.
Pont olyan ez a tehetség rajztudás karikaturistaság szöveg, mint amikor a 42 kilós 180 cm magas csaj áll a tükör előtt és dagadt undorító hájpacninak látja magát.
Nehogy már a depresszió győzzön a valóság felett mint a közéletben!
Rajongód, kollégád és barátod:
zsoldos péter
Hogy csupa kisbetűvel kalapemelés és mély meghajlás online változataként