a sas kapkod a legyek után

A politikussá vált testes drámaíró idézte egykor a latin mondást, hogy a sas nem kapkod a legyek után. Mikor megláttam a díjnyertes természetfotót, mindjárt fotosop után nyúltam és ha áttételesen is de megalkottam a légy után kapkodó sas képét.

150

Elvállaltam százötven villámportré készítését fotók alapján. Megrajzolni sem könnyű, de úgy tűnik beszerezni sem, mivel elég lassan csordogálnak. Minden más tevékenységtől távol tart és ez nem csak a blogon látszik. Utána is így lesz, mert jön a kerti serte-perte ideje.

költészet

A költészet nem művészet. Beosztani a pénzt, az már igen. Főleg a hónap végén. Költeni mindenki tud.

diák

Aki keres az talál! Kotorásztam a padláson felújítható gyerekjátékok után mivel kisunokám úgy döntött, hogy egyre gyorsabban nő. Mindent leamortizált az idő, kivéve egy dobozt, mely tele volt diafilmekkel méghozzá remek állapotban. Megpróbálom beszkennelni, hátha pps-ben (nem dobtáras géppisztoly) felújítható. Az első próbálkozás nem a legbiztatóbb. Létezik dia olvasó , csak nagyon drága. Ha valaki tud olcsó és jó megoldást, kérem jelezze.

borovicska

A bakit már tíz hónapja elkövettem, mikor a kis Kazo poszteremet feltettem a blogomra. Az érintett viszont csak most látta és jelezte, hogy a Becherovkát összekeverni a Borovicskával nem bűn hanem hiba. Szánom bánom, korrigálom.

ová

lost

Eltűntem. Majdnem két órán keresztül nem találtam magam. Az történt, hogy a sötétben rossz helyen fordultam le és ezek után az ösztöneimre bíztam magam. Az ösztöneim nem jól működtek. Bolyongtam a város perifériáján majdnem két óra hosszat és nem tudtam hol vagyok. Ilyen a kalandor élete. Indiana Jones á lá Hongrie. Ha még egyszer elkezd tombolni bennem a kalandvágy, bezárom az ajtót és eldobom a kulcsot.

március idusa

Ime az igért szebb jövő !

3,14

... azaz pontosabban 3,14159 26535 89793 23846 26433 83279 50288 41971 69399 37510. Ennyi a pi értéke és ma van a napja. Milyen jó kimondani, március 14 a nemzetközi pi nap. Éljen a pi nap!

posztposztobányi poszt

Brüsszelben hallottam először a Posztobányi legendát. Azóta többször is, de most érett poszttá. Barátom ötvenhatban a Juta dombon gitárt vett a kezébe holott nem volt zenész. Menekülnie kellett, így került Belgiumba. Táborokon keresztül vezetett ide az út. Az egyik ilyen láger Szarajevó feletti fennsíkon volt hol a történet játszódott. Posztobányi úr Hunyadi páncélos volt, igazi Horthy fan. Néha a táborlakók kimentek a közeli szerb korcsmába garatra önteni. Egy alkalommal Posztobányi úr oly szorgalmasan öntögetett, hogy nem tudott uralkodni hangszálain. Fennhangon többször is elharsogta az "ott ahol zúg az a négy folyó"-t a délvidékre igazítva a refrént. Másnap összeverve találták, csak a hasán tudott feküdni. Ettől kezdve ahányszor csak meglátták, megkérdezték tőle - mondja Posztobányi úr, hol zúg az a négy folyó? A történet azért került elő, mert hirtelen tele lett az ország posztposztobányikkal. Minden harmadik autó hátulján ott díszeleg a matrica, mely dicstelen szerepet hozott az országnak lassan egy évszázada. Csak a naptárra és a térképre kellene nézni, vagy elővenni megint az elemista történelem könyvet.

pletyka

Azt suttogják úton - útfélen, hogy szétesett a Szovjetúnió. Na ne má'! Az imént, mikor kinéztem az ablakon, még egybe volt. Hogy rohan az idő!

napi mottó

cook

Főzni egyszerű. Régen az ember fogta a szakácskönyvet, felütötte a kívánt éteknél és elkezdett főzni. A könyv néha becsukódott, ilyenkor zsíros, tésztás, stb... kézzel újra fellapoztuk míg végül össze nem ragadt. Ma főztem. Kivittem a laptopot a konyhába. Megnéztem mi van és abból mit lehet. Majdnem semmit. Maradt a lecsó. Azt recept nélkül is tudom. Ha már ott van, hadd szóljon. Hátha nyújt valami újat. Nem nyújtott csak a végén rádőlt a szaft. A lapok nem ragadtak össze csak a billentyűk. Háj tek :)

színek

Szineket akarok. Elegem van a fehérből, a szürkéből. Gyorsabb tavaszt vártam a globálistól. Belekopunk a hosszú, színtelen - szüntelen egyhangúságba. Már majdnem látni véltem egy kis tarkaságot, de akkor meg levél jött az Apeh-től. Megint piszokszínű lett a világ.

hajmeresztő

Nem. Hajnövesztő!

születésnapomra

Hatvanégy éves lettem én
( ezért kétszeresen)
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
családi házi szegleten
magam
magam.

hatvannégy évem elszelelt
s még havi betevőre se telt.
Az ám,
Hazám!

Attila bocsájtsd meg nekem,
hogy erőszakot a verseden
tevék,
tevék.

Fejlesztett verzió

leütés

Évekkel ezelőtt egy zenész megkeresett azzal az ötlettel, hogy indítana egy osztrák-magyar kulturális magazint. Kért, hogy tervezzek egy ütős fejlécet, címlapot, arculatot. Pénz az nem igen volt rá, csak lelkesedés. Nem nagyon bíztam a projekt sikerében mivel már láttam karón varjút. Tárgyalgattunk, beszélgettünk miközben megérkezett egy hölgy ki hivatásos fordítónak mondta magát. Mivel kétnyelvűre tervezték a lapot, érthető volt a megjelenése. Azon melegében árajánlatot adott. Csak néztem mint a moziban. Leütésenként számlált. Elmerengtem ott akkor, mi lenne, ha mi is toll vagy ceruza vonásonként számláznánk. Horribile dictu, pixelenként!

keleten a helyzet változatlan