mese, hab nélkül

A király álmodott. Volt neki egy álma. A munka alapú társadalom. Pontosabban, a közmunka alapú társadalom. Álmában a társadalom a közmédia, az egyházak, a gyenge oktatás és a szabad pálinkafőzés hatására zombi rabszolga haddá változott, melynek egyetlen szórakozása a közutakon módosult tudatállapotban való biciklis lődörgés. A minimálbér feléért örül, ha közmunkához jut és bármit megtesz, hogy urát boldognak lássa. És ő boldog mert mindenki egyért és egy magáért. Ezt álmodta a nagyúr, de felébredt és érezte, hogy nedves a keze. Valamibe bele lógott.

vajna

Vegyük má' észre, mióta köztünk van nekünk felvirágzott. Hol volt eddig a magyar filmgyártás? És hol van most?? Na ugye! Palácsik Timea férje, a parókák Rambója, a kaszinók ördöge, a holivudi keresztpapi csodákat művelt. Örüljünk és élvezzük, hogy a kortársai lehetünk....( De ki a f.... az a Palácsik Timea?)