farage vásár

Nigel Farage kiárusította Angliát. Boris Johnson segített neki. Vagy fordítva. Most majd pintszámra isszák a levét. Tanuljunk belőle.

hun ez hun az

Szánalmas és egyúttal megvetendő ez a féktelen nacionalizmus, mely egyre nagyobb teret nyer. Európa már többször megégette magát, mégsem tanul belőle. A genetikai alapon történő felértékelés terméke az antiszemitizmus, az árja übermensch tudat, a cigányozás és a migráncsozás is.

Mikor az Antall kormány honvédelmi államtitkára azzal kérkedett, hogy egy magyar baka száz amerikai tengerészgyalogossal is felér, még csak mosolyogtunk. Mikor Torgyán a magyar Nobel díjasokkal példálódzott, szántuk a tudatlanságáért. Most azonban már a legfelsőbb szintről jön a hülyeség, miszerint turultojásból született népünk piros pecséttel a hátsóján megtanítja a műveletlen Európát helyesen kesztyűbe dudálni. Nem vagyunk ezzel egyedül.  A gőgös nacionalizmus a populizmussal karöltve beterítette szinte már az egész kontinenst és már átért tengeren túlra is. Mi vár itt a gyermekeinkre, unokáinkra?

bűntársak és bűntársnők

Kedves Bűntársak, Bűntársnők!

2016 március elsejétől ez az új megszólítás dukál mindazoknak, kik tagjai a kormányzó koalíciónak, kik bármilyen módon kötődnek hozzá. A Magánnyugdíj ellopása után a társadalom meg sem rendült, mivel az csak a Magánnyugdíj Pénztárba befizetőket érintette. Szolidaritás nuku. Most viszont már az egész társadalom pénzét tömték a saját zsebükbe. Kijelentették ugyanis, hogy a Nemzeti Banknál lévő közvagyon az Alapítványaikba helyezve elveszíti közvagyon jellegét. A bankba belép a fegyveres rabló és csak annyit mond, mostantól az a pénz ami önöknél van elveszti bankvagyon jellegét. Csak semmi cicó! Mindazok mostantól hivatalosan és büntetőjogilag is bűntársainak tekinthetők ennek a bűnszövetkezetnek, kik szavazataikkal, cselekedeteikkel vagy bármilyen formában is támogatják.

vass

Na ez most nem a facebook-ra való. Kiváló alkalom, hogy hűtlenül elhanyagolt blogomhoz visszatérjek. A 90-es évek elején rendszeresen járva az antikváriumokat egy száz éves francia nyelvtankönyvre bukkantam. Akkortájt gyakrabban utaztam Belgiumba, ezért próbáltam felfrissíteni a nyelvtudásom. Az archaikus könyv azonban nem csak kifejezésbeli és nyelvi meglepetéseket okozott, hanem első tulajdonosának, bizonyos Vass Gergely jurátustanoncnak az akkori (1909 november 17, Kolozsvár) kivándorlási törvényről szóló bejegyzéseit is. Megtudhattam belőle, hogy a 903. IV. t.c. szerint mi számít kivándorlásnak.

kaján '95