Valamikor, hajdanán, valami bor témájú pályázatra volt egy ötletem, amit leskicceltem gyorsan aztán már nem tudom miért, de félretettem. Most ráleltem e régi vázlatra és összehasonlítottam az egykor jobbnak vélt megoldással és rájöttem, ez is egy volt a számtalan hibás döntésem közül.
Más.
Prágában történt. A Magyar Kultúrális Intézettel szemben van egy kis cukrászda szerű kávéház, ahol a reggeli capuc
cino fogyasztása közben szemlélve és firkálva a sok érdekes figurát, kellemesen töltöttem az időm. Ez hál' istennek többször is előfordulhatott. Ezek a vázlatok, skiccek viszont többnyire elkallódtak vagy talán kidobtam őket. Egyet viszont megtartottam, akárhányszor selejteztem, fennakadt a szűrőn. Ez a kicsit kékharisnyának tűnő női figura, valahogy mindíg ifjúkorom egyik kedvenc könyvének, Milne Micimackójának E. H. Shepard által rajzolt figuráira emlékeztetett.
Más
Vannak olyan ötlet vázlatok, melyeket soha nem rajzoltam meg rendesen. Mint karikatúra rajongó mindig kedvtelve nézegettem kollég
áim munkáit albumokban, sajtó termékekben és egyéb kiadványokban. Ha született egy ötletem elég gyakran elfogott a "déja vue" érzés , hogy lehet ezt már más is megcsinálta, és ez nem is saját ötlet, hanem csak egy emlék. Persze, tudom ez butaság, mert a többször használt ötletekből Dunát lehet rekeszteni a művészetek minden területén. Így voltam ezzel a vázlattal is, mely már örökre csak vázlat formájában marad meg. Tán nem is baj.:)
The case when I feel the skech is better as the final issue.
Another case when I keep a skech as it reminds me of illustrations of E.H. Shepard ( Milne "Winnie-The- Pooh" )
Case of an unfinished cartoon as I had a déja vue feeling.