![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibgPIFXST1ylDbojZpb7J_quDRN4qWgzaX7j7uX3i_M1drxGHS646H_C8v3LABPB_qc7Oze_DupB-Ip_jbB3k95DVjIbrPUv4M6K3uE0h9joS4cMFF3TYPouwtB65hhisveshSY2_9OOU/s400/telapok.jpg)
Kissé késett. Jobb később mint soha. A mikuláscsomag egy szürke borítékban hevert a postaládámban. Mikor kibontottam, Magyarország legkedveltebb politikusának szétfotosoppozot portréja tekintett rám. Mellette egy felirat. HALLGATUNK ÖRÖKRE. Még egyszer átolvastam és rájöttem, hogy félre olvastam. Hallgatunk önökre, állt a retusált fénykép mellett. Átolvasva e drága sorokat (gondolom, nem ingyen nyomták, postázták) megtudtam, hogy a gaz nemzetellenségek a szakadék szélére sodorták a nyugdíjamat de az utolsó pillanatban sikerült megmenteni. Ahogy megígérték a nyugdíj a jövőben egy söralátéten is el fog férni. Már megint keverem. Ezt másra mondták. Számít a véleményemre, fejezi be a levelet, mert kormányozni csak közösen lehet. OK. Segítek. - Hahó, kormányos! Egy kicsit balra, zátony!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése