2016. július 4., hétfő

farage vásár


Nigel Farage kiárusította Angliát. Boris Johnson segített neki. Vagy fordítva. Most majd pintszámra isszák a levét. Tanuljunk belőle.

hun ez hun az

Szánalmas és egyúttal megvetendő ez a féktelen nacionalizmus, mely egyre nagyobb teret nyer. Európa már többször megégette magát, mégsem tanul belőle. A genetikai alapon történő felértékelés terméke az antiszemitizmus, az árja übermensch tudat, a cigányozás és a migráncsozás is.


Mikor az Antall kormány honvédelmi államtitkára azzal kérkedett, hogy egy magyar baka száz amerikai tengerészgyalogossal is felér, még csak mosolyogtunk. Mikor Torgyán a magyar Nobel díjasokkal példálódzott, szántuk a tudatlanságáért. Most azonban már a legfelsőbb szintről jön a hülyeség, miszerint turultojásból született népünk piros pecséttel a hátsóján megtanítja a műveletlen Európát helyesen kesztyűbe dudálni. Nem vagyunk ezzel egyedül.  A gőgös nacionalizmus a populizmussal karöltve beterítette szinte már az egész kontinenst és már átért tengeren túlra is. Mi vár itt a gyermekeinkre, unokáinkra?

2016. március 2., szerda

bűntársak és bűntársnők

Kedves Bűntársak, Bűntársnők!
2016 március elsejétől ez az új megszólítás dukál mindazoknak, kik tagjai a kormányzó koalíciónak, kik bármilyen módon kötődnek hozzá. A Magánnyugdíj ellopása után a társadalom meg sem rendült, mivel az csak a Magánnyugdíj Pénztárba befizetőket érintette. Szolidaritás nuku. Most viszont már az egész társadalom pénzét tömték a saját zsebükbe. Kijelentették ugyanis, hogy a Nemzeti Banknál lévő közvagyon az Alapítványaikba helyezve elveszíti közvagyon jellegét. A bankba belép a fegyveres rabló és csak annyit mond, mostantól az a pénz ami önöknél van elveszti bankvagyon jellegét. Csak semmi cicó! Mindazok mostantól hivatalosan és büntetőjogilag is bűntársainak tekinthetők ennek a bűnszövetkezetnek, kik szavazataikkal, cselekedeteikkel vagy bármilyen formában is támogatják.

2016. január 29., péntek

vass

Na ez most nem a facebook-ra való. Kiváló alkalom, hogy hűtlenül elhanyagolt blogomhoz visszatérjek. A 90-es évek elején rendszeresen járva az antikváriumokat egy száz éves francia nyelvtankönyvre bukkantam. Akkortájt gyakrabban utaztam Belgiumba, ezért próbáltam felfrissíteni a nyelvtudásom. Az archaikus könyv azonban nem csak kifejezésbeli és nyelvi meglepetéseket okozott, hanem első tulajdonosának, bizonyos Vass Gergely jurátustanoncnak az akkori (1909 november 17, Kolozsvár) kivándorlási törvényről szóló bejegyzéseit is. Megtudhattam belőle, hogy a 903. IV. t.c. szerint mi számít kivándorlásnak.



2015. december 2., szerda

2015. március 16., hétfő

blaszfémese

BLASZFÉMESE FÖLNŐTTEKNEK

Élt Názáret városában egy család. Az apa, kit Józsefnek hívtak, derék, szorgos ácsmester volt, ki látástól vakulásig gyalult, szegelt, hogy családjának meglegyen a napi betevő. Az anya, legyen a neve Mária, háztartásbeli volt, mosott, takarított és főzött, ha volt mit. A család legifjabb tagja gyermekük, Jézus ( anyja szerint Jézuska), ki ez időtájt oskolás volt, vagy inkább csak kerülő. Jobban szeretett a verestengeren sétálni, mint tanulni. Míg társai tanulgattak, halászgattak ő csak járt a vizeken.

Egy napon az iskolamester szóvá tette az ácsmesternek az iskolakerülést ki ettől igencsak haragra gerjedt. Hazaérve megkérdezé csavargó fiától, merre járt. Jézus, kinek a talpa még akkor is veres volt a tengertől, nem tagadta, hogy a vízen. József ekkor elővette a fűzfavesszejét és jó nagy fájdalmat okozott neki. Pediglen oly erősen, hogy a hitvese is megsokallta. Erre József neki is fájdalmat okozott. Jézus, ki amúgy okos gyerek volt mindjárt közölte, hogy ez családon belüli erőszak és agyonsújtotta apját. Mária ezt nem élte túl. A vének kövezés általi halálra ítélték Jézust ki az őt körülállóknak azt kiáltotta - az vesse rám az első követ, ki nem ezt tette volna. Ez megtörtént. Az első követ követte a többi. Ezt követően megváltó híján a kereszténység elmaradt és a kereskedők, kufárok a hét minden napján kereskedtek, kufárkodtak. Azóta mindenki boldog, elégedett. Ennyi lett volna, ha így történt volna.

2014. december 31., szerda

utolsó

Az év utolsó napja van és az is lehet, hogy ez az utolsó blogbejegyzés, mivel ma már minden kommunikációm a facebook-on és a twitter-en zajlik. Az év utolsó hajnalát nyomozással töltöttem. A hetvenes években nagyszüleim hagyatékát úgy kaptam meg, hogy semmi információ nem volt mellékelve hozzájuk. Ezek közt volt hat dísztányér, melyek csak úgy lógtak a falon. Néha rájuk néztem mosogatás közben, de oly nagyon nem foglalkoztattak. Most hirtelen megszállt valami fura kíváncsiság, és hála az internetnek hamarosan ráleltem az eredetre. Magyar oldalakon hiába keresgéltem. Még a fénymásolt védjegyeket is pénzért árulták. Ahogy alaposabban szemügyre vettem a tányérokat, német vagy francia eredetre gyanakodtam. Mindkettőben igazam lett. A Sarr-vidékről származtak a 19-edik századból. Mostantól minden nap rájuk nézek.


2014. november 9., vasárnap

szerencsefüggő

Korábban már írtam arról a fotópályázatról, melyet a Szerencsejáték Zrt. és a Karton galéria közösen írt ki. Fotópályázaton még nem vettem részt, de most a téma megmozgatott. A pályázat címe Szerencsefüggőség. A zsűrizés után értesítettek, hogy a pályamunkám nem kerül kiállításra. Később kaptam egy célzást arra, hogy a kiíró kereskedelmi cég lévén a munkámat antireklámnak minősíthette. Na itt szakadt el a cérnám. A játékfüggőség betegség. A kormányzat puccsszerűen erre hivatkozva szüntette meg a játékgépeket a szórakozóhelyeken (melyet később saját embereinek átadva ismét engedélyezett) Nekem így ez a pályázat most olyannak tűnik mintha az ebolát, a pestist, a leprát kellene népszerűsítenem mert az valakinek hasznot hoz. 



2014. október 26., vasárnap

zsuga

Régen sem volt minden fenékig tejfel. Közel húsz éve még a Népszavánál dolgoztam. A megboldogult Fenyő János politikai kapcsolatainak fenntartása véget egy 52 lapos francia kártya csomagot készíttetett velem melynek minden lapján egy egy politikust kellett ábrázolnom az akkor még újdonságnak ható módszeremmel. Mivel a közélet már akkor is nagyon változó volt, így a szereplők is gyorsan cserélődtek. Mire végeztem az egyik verzióval, már jöttek is az új kívánságok. Közel 80 portré kellett végül a pakli elkészítéséhez. Sebaj, mondom ma már. Én legalább még élek.


2014. október 13., hétfő

ikon

Lassan fél évszázada annak, hogy keresetkiegészítésként elkezdtem ikonokat festeni. Néhányat sikerült eladnom az Eklézsiának a Felszab' téren. A technika kidolgozásához több kisebb darabot is készítettem, melyeket elajándékoztam később. Minap az egyiket lencsevégre kaptam.

2014. október 5., vasárnap

gesztenyemese

Kis gesztenyeteremtményeim, Tüske és Murrmurr kirándulni mentek. Jó barátok, mindig ezt teszik, ha kedvük tartja. Ráakadtak egy kesztyűre. Murrmurr, a bohém mindjárt kijelentette, jó lesz bele dudálni, hadd szórakozzon a gesztenyenép. Nem addig a'! Hátrább az ugorokkal, csattant fel Tüske. Ez a kesztyű harcra való. Ütni kell vele és punktum. Összevesztek. Már-már úgy tűnt, vége a barátságnak, mikor fentről megszólalt a teremtőjük hangja. Nyugi, skacok! Mindkettőtöknek igaza van. Ez a kesztyű úgy ütésre mint szórakoztatásra is alkalmas. A rajzoló csak felhúzza, majd megragadja vele a ceruzát és máris ontja a rendszerkritikus, vitriolos rajzait. Kiket eltalál vele azoknak fájni fog. Mint például ez :)

2014. október 4., szombat

szippantó

Egy hónapja a "júsztrímen" közzé tettem egy rövid kis film előzetest, mely egy látszólag értelmetlen akciót ábrázolt. Megsúgom, a fotó egy pályázathoz készült. Mivel a meghosszabbított leadási határidő előző hónap végén járt le, vártam a leleplezéssel.

Broadcast live streaming video on Ustream

 Most megmutatom az animált változatát, melyet egy kicsit megbolondítottam kép és hang effektekkel.

2014. szeptember 17., szerda

fly

A kutyasétáltatás azért jó, mert mikor már a kutya sem akar veled beszélgetni mert úgy leköti a saját "olvasnivalója", akkor elmerenghetünk és elmélkedhetünk. Ilyen elmélkedés eredménye ez a ma reggeli firka is.

2014. szeptember 13., szombat

csúti, a törpe

A hónap fele elment a Vidorral és az unokákkal. Beígértem, hogy a Mesterházy törpéhez hasonlóan a USTREAM-en nyilvánosan megsemmisítem az Orbán törpét is. Mielőtt ezt tenném, ma gyorsan mesehőst csináltam belőle. Oly annyira belefeledkeztem a sorozat gyártásába, hogy szénné égettem az ebédemet.