2015. december 2., szerda

2015. március 16., hétfő

blaszfémese

BLASZFÉMESE FÖLNŐTTEKNEK

Élt Názáret városában egy család. Az apa, kit Józsefnek hívtak, derék, szorgos ácsmester volt, ki látástól vakulásig gyalult, szegelt, hogy családjának meglegyen a napi betevő. Az anya, legyen a neve Mária, háztartásbeli volt, mosott, takarított és főzött, ha volt mit. A család legifjabb tagja gyermekük, Jézus ( anyja szerint Jézuska), ki ez időtájt oskolás volt, vagy inkább csak kerülő. Jobban szeretett a verestengeren sétálni, mint tanulni. Míg társai tanulgattak, halászgattak ő csak járt a vizeken.

Egy napon az iskolamester szóvá tette az ácsmesternek az iskolakerülést ki ettől igencsak haragra gerjedt. Hazaérve megkérdezé csavargó fiától, merre járt. Jézus, kinek a talpa még akkor is veres volt a tengertől, nem tagadta, hogy a vízen. József ekkor elővette a fűzfavesszejét és jó nagy fájdalmat okozott neki. Pediglen oly erősen, hogy a hitvese is megsokallta. Erre József neki is fájdalmat okozott. Jézus, ki amúgy okos gyerek volt mindjárt közölte, hogy ez családon belüli erőszak és agyonsújtotta apját. Mária ezt nem élte túl. A vének kövezés általi halálra ítélték Jézust ki az őt körülállóknak azt kiáltotta - az vesse rám az első követ, ki nem ezt tette volna. Ez megtörtént. Az első követ követte a többi. Ezt követően megváltó híján a kereszténység elmaradt és a kereskedők, kufárok a hét minden napján kereskedtek, kufárkodtak. Azóta mindenki boldog, elégedett. Ennyi lett volna, ha így történt volna.