Ezt nem lehet kihagyni. Alighogy elkezdtem munkával ünnepelni a húsvétot mikor a spájzban, hol máskor az oroszok szoktak váratlanul megjelenni, feltámadt a názáreti ácslegény. Amint éppen dobáltam ki a lomot, hogy bevakolhassam a leomlott vakolatot, egy öreg deszkadarab akadt a kezembe. Nem látszott a portól, mi van rajta de amint azt lefújtam mindjárt kiderült, hogy egy régi tönkrement ikonomat tartottam a kezemben. Kezdő díszítőszobrászként ugyanis ez volt a keresetkiegészítő tevékenységem, míg meg nem untam. Gyártottam az Eklézsiának az ikon másolatokat. Ez a darab nyilván már nem kelt el. A nem megfelelő tárolás és a tojásos gipsz alapozás nem bírta ki az idő múlását. Ami maradt belőle, azt gyorsan levilágítottam. Nem hiszek a csodákban, de azért megható, hogy éppen ma akadtam rá. Iszom egy sört és folytatom a maszatolást:)
2009. április 12., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Hű!!
Ez egy nagyon jó kis festmény!
Megjegyzés küldése