2009. december 22., kedd

szavak


Napjaink agórája a szauna. A számomra egykor kedvelt, nedves hely ma zajos piactérré változott. Politikai agitációk, (ál)tudományos ismeretterjesztések és hangos panaszkodások helyszínévé vált. A tévét kikapcsolom, ha feltűnik egy - egy leharcolt szózsonglőr itt azonban ülve maradok és végighallgatom, mert a melegedő nincs ingyen és nehogy már én húzzak el. A minap egy latin szavaktól hemzsegő kiselőadást hallgattam végig arról az új csodálatos tudományos felfedezésről, hogy csak 25 magyar van és a többiek klónok, másolatok. Mindenkiből több ezer rohangál az országban, csak nem tudunk róla. Egy barátom ugyanitt mesélte, hogy egykori kollégája már annyira várja a jövő évi választásokat, hogy előre mindenkit kiosztott, megfenyegetett. Ez az ember - meséli - egész életében adatokat, pletykákat gyűjtött mániákusan másokról és most vödör számra zúdítja áldozatai nyakába. Egy ismerős panaszáradata arról szólt, hogy egy éve próbálja behajtani elvégzett munkája ellenértékét mindhiába. Csak ülök és hallgatok. Milyen jó, hogy velem ilyen nem történhet meg. A szavak ellen meg beoltattam magam egy ciprusi offshore vakcénával.

Nincsenek megjegyzések: