szemét

Tegnap volt a legnagyobb nemzeti ünnepünk. Az időjárás is ünnepelt. Sütött a nap ezerrel. Megfuttatni a kutyákat sétálni mentünk a lányommal. Amit a Rákoshegy és Ferihegy között erdőben találtam, az a mai magyar valóság. Majdnem elvesztünk a szemétrengetegben. És mint egy Shakespeare-i királydrámában, este megindult az erdő a maga hordalékával és beboritotta a pesti utcákat is.

Sokan kérdezték miért szüneteltetem a blogot. Annyira azért nem ijesztettek meg. Főleg technikai okai vannak. Legalább egy hét, amig leküzdöm. Vagy kettő.

Mother nature is killing by her own children. What future brings?