A rend a lelke mindennek, mondják. Ettől engem kiráz a hideg. Bennem van a hiba tudom, de a káosz sokkal izgalmasabb, rejtélyesebb. Egy olyan lakás, melyet örökké suvickolnak és minden pontosan a helyén van, lehet hogy jó a szemnek, de én rosszul érzem magam benne. Nem tudhatom hol és mennyire léphetek a padlóra, hol és mihez érhetek hozzá rajta felejtve a kezem nyomát, stb.... Hány családnál romlott meg az ünnepi hangulat azért, mert az asszony napokig glancolt, kifáradt és ideges lett, utána meg nem tisztelve munkáját, mások csak úgy megfogdossák, rálépnek, kiborítanak meg még ki tudja milyen galádságot követnek el. Azt is mondják, a lakás van értem és nem én a lakásért. Azt hiszem, inkább ez áll közelebb hozzám. A rajz régi de azóta sem változott semmi. Nekem a rend azóta is tetszetős, de rideg és mint mondám ettől engem kiráz a hideg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése