Sok évvel ezelőtt, mikor japánban a nemzetközi csapat közös alkotásán ügyködtünk a legnagyobb kihívást a nevem leírása jelentette. Mindhárom japán írásmódban ott kívántam hagyni a névjegyem. Ez arról jutott az eszembe, hogy ismét a kandzsi csapdájába estem. Egy aránylag egyszerű rajzhoz kellett megfelelő szöveget találni. A végére már majdnem perfekt japán lettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése