Nem szoktam idegen tollakkal ékeskedni. Egyszer mégis megtettem. Barátom kislánya rajzolt nekem egy madarat, ami nagyon elnyerte a tetszésemet. A kislány azóta felnőtt és szárnyait bontogató ifjú képzőművész lett. A gyulai művésztáborban készített aktvázlatomba bele applikáltam még hajdanán a rajzát és így született meg a mellékelt munka a boldogság kék madaráról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése