Ha az ókorban élnénk akkor most meggazdagodnék. A pimpinella anisum, azaz a közönséges ánizs akkor még fizetőeszköz volt. Rengeteg nő az orgonasövény alján és mikor a bokrot vagy a füvet vágom, mindenütt átható ánizsszag terjeng mint egy negrócukor mező közepén. Ilyenkor jó kifeküdni, a nagy semmire gondolni és csak szívni az illatot. Mostanáig ezt tettem az áprilisi nyárban. Irigylem magam.
2011. április 23., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése