Tizennyolc évvel ezelőtti novembert Japánban töltöttem. Élményeimet egy füzetbe írtam, rajzoltam. Úgy terveztem, könyvet készítek belőle. A címlapig jutottam. Mikor majd számvetést készítek, úgy járok mint Nulla Károly.
Száz ív papír feküdt az asztalon,
fenn büszkén állt a cím: „Az életem.”
Utána pont. A sötét pont mögött
nem volt egy sor, egy szó, egy betű sem,
üres lapok néma ítélete:
ez volt a Nulla Károly élete.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése