mese

Túl az óperencián - de még az is lehet, hogy nem csak az Enns-en hanem a Steyr-en is túl ( nálunk ilyen nem fordulhat elő ) - élt egy beteg. Mit élt, vegetált, hiszen beteg volt. Olyannyira beteg volt, hogy egy napon el kellett mennie a körzeti orvoshoz. A rendelőben sokan voltak. Sokat kellett várni. Az egészséges ember sem szeret várakozni, nemhogy a beteg. Mikor sorra került végre panaszkodott is a nővérkének emiatt. -Legközelebb adjon ötezer pénzt a doktornak, mert ennyit szoktak, és akkor soron kívül behívom. Megköszönte a tanácsot és legközelebb így is tett. Boldog volt, hogy soron kívűl behívták. A sok nyuszi csak várjon. Ám egy szép, vagy inkább csúf napon ismét várni kellett a sorára. - Mi történt - tette fel a kérdést az aranyláncával játszadozó nővérkének. Szelid mosollyal válaszolt amaz - mindenki egyformán fizetett, úgyhogy türelmesen várjon a sorára, kedveském. - Még jó, hogy nemmel szavaztam a vizit díjra- dohogott magában a beteg - most azt is fizethetném.