Törvénytisztelő polgár lévén betartom a törvényeket. Még a Murphy törvényeket is. Ezért aztán ha találok egy vízszintes felületet, oda pakolok. Addig teszem amíg lehet. Ha már inog, abbahagyom. Keresek egy másikat. Azok akik belekóstoltak az informatikába még a digitális kor hajnalán tudják mi a különbség a lifo és a fifo között. A stack memoria két variánsa közül nálam többnyire nem a lifo (last in first out) hanem a fifo (first in first out) működik, azaz amit keresek, az mindig a kupac alján van. Így voltam most a zsírtáltosnak becézett jobbról már régen leelőzött egykori "kedvenccel" aki egy pillanatra a minap kidugta a fejét a süllyesztőből. Emlékeztem, hogy melyik kupacban lehet (szerencsére), de hogy hol, arra már nem. A legalján volt. Lejjebb már nem is lehetett. Azért megtaláltam. Íme, itt van, mert emlékezni kell. Mármint, hogy mit hová teszünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése