2009. október 31., szombat

ecce homo


Ilyennek láttak barátaim, marabu és CZKI mesterek és ha így láttak akkor ilyen is vagyok :)


2009. október 30., péntek

tini


Kisunokám tinilány lett! No nem években, hanem hónapokban. Mint látható már saját telefonnal is rendelkezik. Ami igaz az igaz, még egyszer sem hívott fel, de hát ez ebben a korban még megbocsájtható, hisz' nagyon elfoglalt.

2009. október 28., szerda

aktuális

Normális esetben a politikai jellegű sajtó karikatúrák gyorsan elvesztik aktualitásukat. Normális esetben. Nálunk ellenben már rég óta semmi nem normális. Így válik egyre aktuálisabbá a tíz éve elkövetett rajz.

2009. október 27., kedd

XX


Húsz év. Húsz évvel ezelőtt egy rajzos levelet küldtem a 168 órának, melyet leközöltek. Addig csak firkálgattam a karikatúrákat, de ettől a ponttól hivatásommá is vált. Volt egy időszak amikor nagyon szerettem csinálni, később már kevésbé. Minél jobban kezdett irritálni a politika, annál inkább eltávolodtam a publikálástól és maradtak a portrék. Rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok vérbeli karikaturista. A kazán királyt később is megrajzoltam. Akkor még ő is érdekes volt. Ma már rá sem emlékszik senki.


2009. október 26., hétfő

floridai anzix

Reggel fáztam. A hőmérő tíz fok körül volt , de a nyirkosság fokozta a hideg érzetet. Elkezdtem összeállítani egy floridai klippet, hátha ettől felmelegszem. Alá tettem egy kis zenét is. Ez volt a baj. Feltettem a videómegosztóra. Fél óra sem telt el, máris jött a figyelmeztetés. Megjelölték a szerzői jogok tulajdonosát. Azt is közölték, nyugodtan hagyhatom de nem árt erre odafigyelni. Azonnal leszedtem és egy újat csináltam kísérő zene nélkül. Milyen jó volna, ha a mi munkáinkra is így vigyázna valaki.

2009. október 25., vasárnap

kedvenc faludym

A kedvenc Faludym nem maradhat ki. 1982-ben jelent meg a Mozgó Világban. Addig, szánom- bánom, csak a Villon átköltéseit ismertem. Ez a vers volt a fordulópont, mely felkeltette érdeklődésemet költészete iránt.


Fehér egerek

Oly szörnyű szaporák szegények,
tenned kell, szívem, valamit –
így szólt hozzám a feleségem
és én felkeltem, mint akit
megbántottak, hogy végrehajtsam
a halálos ítéletet,
s úgy is, mint az, ki fél, mert tudja,
hogy ő is sárból vétetett.

Nagy ég, milyen viháncolással
köszöntöttek az egerek!
Orrukkal egymás fartövében
szánkázgattak a meredek
lépcsőcskén, s hogy harapták egymást
s marták a trágár kicsikék!
Azt képzeltem, a régi Rómát
látom, Szodomát, Ninivét.

Fogtam a kalickát, kiráztam
őket, majd rájuk húztam a
fogantyút, hadd vigye le gyorsan
mindüket a Niagara.
De nem! A habzó örvény nem bírt
velük: életéhez a száz
egérke jobban ragaszkodott
mint önnön sodrához a víz,
úgy cikkáztak, mint a gátugró
lovak, mint fehér agarak,
és ugrándoztak, szökdécseltek,
akár a repülőhalak,
én meg a fogantyút markoltam,
húztam, rángattam, de hiába,
a víz nem jött s én rámeredtem
az iszonyú lubickolásra,
s álltam dermedten, míg az őrült
uszoda elpihent s amíg
a víztükör alatt sorjában
kinyúltak gyenge lábaik.

Már mentem és futottam volna,
amikor észrevettem, hogy
az árnyékszék deszkáján nyálas,
nyamvadt egérke kuporog.

Piros szemével hálatelten
figyelte arcomat; úgy ült
vacogva, mint a tengerész, ki
hajótörésből menekült.

Nedves boldogságában hozzám
imádkozott, az egerek
urához, ki megadta néki
a mindennapi kenyeret,

aki a rágcsálóknak hintát
s tágas kalickát faragott,
s aki ellen, ha vízbe dobja,
sem érez semmi haragot.

De rózsaszín madárlábával
oly görcsösen kapaszkodott
meg a deszkában s oly szerelmes
szemmel nézett arcomba, hogy

elfordultam a fal felé, majd
behúnytam mind a két szemem,
amíg lassanként hinni kezdtem,
hogy nincs egér, csak képzelem.

S hirtelen úgy éreztem: nőni
kezdek, mint aki isteni
hatalmát kellő méltósággal
s kegyetlenséggel viseli,

és egyre nyúltam, magasodtam
s egyúttal összezsugorodtam
és töpörödtem, mialatt
nőttem, mert gyilkos sem lehettem
úgy, hogy ne legyek áldozat,
s végül húnyt szemmel látni kezdtem
a kisegérben magamat.

Térdem megcsuklott, émelyegtem,
aztán futottam gyorsan, át
a konyhán s kinn a nyirkos kertben
átkaroltam egy almafát,

de előttem még ott keringett
az egér vörös kis szeme,
és végighánytam a ruhámat
én, az egerek istene.

szeretni magyarul


Aki még eddig nem tanulta meg hogyan kell magyarul szeretni, az most egy gyorstalpaló tanfolyamon pótolhatja mindezt. Soha nem késő elkezdeni. Azok is átvehetik a gyakorlatokat, akik egykor tudták, de mára már elfelejtették.

2009. október 24., szombat

új hód

"Mikó a gyerököt a rossz nyavalya töri, az édesannya mikó az új Hód főgyün, aara fordul oszt mongya: Új Hód, új kiráj! Az én gyerökömet A nehézség töri Te vagy a Ráadó, Te vagy az Eevevő, Vödd le rúla! Oszt eekezd imátkozni három Miatyánkat, három Üdvözletöt mög hét Hiszökeggyet; három hétig köl tönni."
(Sarusi Mihály Hadak Úttyik/ Mozgó Világ 1982/3)
A húszéves demokráciamama szült egy gyerököt. Szegínt a nyavalya töri. Gyógyíccsuk má' ki!




Akkó mongyuk!

Új Hód, új kiráj! Az én gyerökömet A nehézség töri Te vagy a Ráadó, Te vagy az Eevevő, Vödd le rúla!

2009. október 23., péntek

ünnepnap



Faludy György

1956, te csillag

A terrible beauty is born.
Yeats

Másnap, szerdán reggel: por, ágyúszó
és szenvedés; mégis, mikor átvágtam
a Hősök terén, mosolyognom kellett,
mert nem állt szobor többé a csizmában; –

csütörtök: lázrózsák mindenki arcán.
Földváry már kedd este elesett
a Rókus előtt. Szemközt, az iskola
padlásán felfegyverzett gyerekek; –

péntek: még több vér, tankok a Ligetnél.
Az ütegek torkolattüzeit
nézem éjjel és borzongok: a szörnyű
szépség most nálunk is megszületik; –

hat nap: a kénezett arcú halottak
apró csokorral mellükön, a járdán
(Köztársaság tér) röplapok, szorongás,
szemem előtt kis, tétova szivárvány; –

ölelkezés az Írószövetségben:
csomagolnak és indulnak haza;
feltépett sínek, utcák és fölöttünk
a szabadság liliom-illata; –

ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc,
és ötvenhat: egyszer minden száz évben
talpra állunk kínzóink ellen. Bármi
következik, boldogság, hogy megértem; –

és újra péntek: a Dunánál állunk,
a nap áttör ködön, füstön. Talán
sikerül minden s az alkonyat bíbor
brokátja Zsuzska lenszőke haján;–

és szombat: hajnalban csupa reménység,
de estefelé: nyakunkon a kés.
A keleti szemhatár mögött mocskos
felhők, nyugatról álszent röfögés; –

mentünk a kétszázezerrel: nem bírok
újabb börtönt, s ha nem is jött velem:
Árpád óta bennem lakik az ország,
minden völgyét meg dombját ösmerem; –

a Bach-huszárok tankban tértek vissza:
eddig sem ápolt, s ha más föld takar,
mit számít az? és mit, hogy fiam majd
Dad-nek szólít és nem lesz már magyar?

Mit elvesztek, ötven vagy száz év múltán
az ifjúságtól mind visszakapom,
és otthon, a sötét előszobákban
kabátom még ott lóg a fogason –

ezerkilencszázötvenhat, nem emlék,
nem múlt vagy nékem, nem történelem,
de húsom-vérem, lényem egy darabja,
szívem, gerincem – kijöttél velem

az irgalmatlan mindenségbe, hol a
Semmi vize zubog a híd alatt
és korlát nincs sehol sem – életemnek
te adtál értelmet, vad álmokat

éjjelre és kedvet a szenvedéshez
s az örömhöz; te fogtál mindig kézen,
ha botladoztam; hányszor ihlettél meg,
s nem engedted, hogy kifulladjak vénen; –

ezerkilencszázötvenhat, te csillag,
oly könnyű volt a nehéz út veled!
Nagyon soká sütöttél ősz hajamra,
ragyogj, ragyogj, ragyogj sírom felett.

(Toronto, 1986)

2009. október 22., csütörtök

storyboard

Történelmileg úgy alakult, hogy tegnap váratlanul belekeveredtem egy reklámfilm projektbe. Felkértek esoes egy storyboard elkészítésére. Nem lehetett sokat lacafacázni, mert az esoes az esoes. Felmarkoltam mobilizálható eszközállományomat és megcsináltam. Elvégeztem egy kísérletet is közben, hogy míg az egyik kezemmel rajzolok a másikkal fényképezem magam. Vagy húsz felvételt csináltam, de valami mindig lemaradt. Jól elment a napom.


2009. október 20., kedd

56

Ötvenhat volt a címe az első önálló karikatúra kiállításomnak húsz évvel ezelőtt. 56 rajzot állítottam ki. Nagy műgonddal még egy embernagyságú kéregető babát is barkácsoltam az alkalomra. Mindenki együtt ünnepelt. A Kossuth tér tele volt mikor az ideiglenes köztársasági (népköztársasági) elnök kikiáltotta a harmadik köztársaságot. A nép hepi volt. Most mindenféle csoportosulások készülődnek az esedékes kukagyújtogatásra. Azok a régi szép idők.


Részlet Yen-Ming Chen Szabadság Tánc című animációjából. MPD Productions, Inc.

2009. október 19., hétfő

tyúkhúsleves


Torgyán Mariska tyúkhúslevest főz. Ez az utolsó esélye, hogy a széthullott kisgazdákat egyesítse Józsi bendőjében. Reggel a frissen festett hajú ex pártvezér és ex celeb arról győzködte a nyilvánosságot, nemcsak hogy van helye a politikában de ő és a róla elnevezett párt az új fuvallat. Habár az ég kint borús, mégis derűs a reggel. Köszönöm, Józsi bá'.

2009. október 18., vasárnap

jenkidudli

Múlt év októberében marabuval Athénban jártunk melyről elég részletesen beszámoltunk. Részletesen, de nem eléggé. Sok minden kimaradt. Most egy év távlatából hiányt pótlok. Mint mindenhol a világon, Athénben is nyüzsögtek az amerikai turisták. Ez még a preobamániákus korszakban volt. Messziről meg lehetett ismerni őket. Hol a viselkedés, hol a viselet volt árulkodó. Sikerült lencsevégre kapnom az egyik fotó szafari alkalmából egy termetes példányt. Íme a trófea.

Amerikai mamadonna epedarugóval.

2009. október 17., szombat

hideg


Hirtelen tört ránk a hideg. Sok helyen gondok vannak a fűtési rendszerek felkészítésével, beállításával. Mindig az utolsó pillanatra maradnak ezek a dolgok és minden évben ismétlődnek. Ahol nem ott jön a Murphy. Kis unokám fázik. Jött a hideg , ment a fűtés. Csak úgy elromlotta magát. Fiamért kimentem a reptérre ki tegnap tért haza Afrikából. Egyből az üzleteket kezdtük körbejárni. Az első cirkót már majdnem megvettük, de hála a mobilnak még az üzletben kiderült hogy a garancialevélen feltüntetett szerviz nem vállalja ezt a márkát. Ez a poszt mindazoknak szól akik hasonló helyzetbe kerülnek, hogy mielőtt kifizetik a megvásárolt műszaki cikket még az üzletben ellenőrizzék létezik-e a megfelelő szerviz háttér. Mikor lesz olyan világ, hogy a kereskedelem és a tisztesség rokon fogalmak lesznek? Gyerekkorban játszottunk ilyet. Minél távolabb kerültünk a keresett dologtól annál inkább kiabálták - hideg, hideg, hideg.

igyunk

Magyar torokba magyar glicerint!

2009. október 16., péntek

faludy

Az elmebeteg politika a kultúrát tiporja. Felszólítottak arra, hogy Faludy Györgyöt dobjuk a szemétbe. Mit várhatunk az ilyenektől? A társadalom józan felének szerencsére működik az immunrendszere. Faludyval Faludyért!

Faludy György:

OKTÓBER 6.

A vesztőhelyre sáros út vitt
és kikericsek kékjei.
Száz év, s meghaltam volna úgyis-
vígasztalódott Vécsey.
Lahner György sírt s a földre nézett,
Damjanich szekéren feküdt,
Leiningen felmentő honvédek
árnyát kereste mindenütt.
S a táj olyan volt, mint a fácán:
tarlók, fák vérző foltjai,
és ők, tarkán, libegve, hátán:
elhulló, bús-szép tollai.

Aradon így. A pesti téren
is ütötték a dobokat,
de ő; nem félt, csak arca széle
vetett rózsálló lobokat.
Mosolygott. Mi bánta, hogy vége?
Branyiszkónál nevét az égre
karcolta kardja, a híres.
Ez volt Dembinski hadsegéde,
Abancourt Károly ezredes.
S mi elfeledtük. A miniszter,
bár hívták, maradtak egyedül.
- Az Al-Dunán szólt mély a gázló
s vénember már nem menekül.
Leszek bitófán harci zászló,
ha sorsom ezt így rótta ki-
s habár magyar volt Csány László,
úgy halt meg, mint egy római.

A többit, mintha friss, mély sebből
fröccsen szét érdes csepű vér,
Kuftsteinbe, Grácba, Josefphstadtba,
Olmützbe vitte a szekér.
Húszan egy odvas pincelyukban,
nehéz bilincsben, pipájukkal
egyensúlyozták magukat:
így éltek, sakkoztak, dohogtak
és elmélkedtek, jó urak.
Kegyelmet vártak s forradalmat,
áldottak-átkozták a hont
és írtak vert hadakra verset,
tábornok Bemre disztichont.

Volt, aki bírta; más kivénhedt;
olyik megőrült, de az élet
sodrából mind-mind kiesett.
Kinn szöszke osztrák hadnagyoktól
gömbölyödtek a hitvesek.
S az ország rothadt. A rabságot
mindjárt megszokta s elfeküdt
a földön, mint télvízkor vágott,
rózsás rügyekkel tele bükk.
E rügyből egy se bontott zászlót:
a nagy tavaszi láz heve
kilobbant, múló szalmaláng volt
vagy átköltözött másfele,
Londonba, New Yorkba, Turinba
és hûs lidércként messze táncolt.

Száz év s a magyar börtönéjjel
nem változott száz év alatt
Száz év s az első fordulóra
ébredtetek és lassan róva
a lépést, méláztatok róla,
mit hozott Világos, Arad:
száz év hűséges ingaóra,
én folytatom járástokat,
mások járják lépéstetek,
s míg árnyékunk a kőpadlóra
hull hány nap, hét és hónap óta!
s kihúnyunk, pisla mécsesek:
sok szép magyar fej, hervadt rózsa,
Lonovics! Barsi! Berde Mózsa!
árnyatok felénk integet.

2009. október 15., csütörtök

2009. október 14., szerda

krimi


Kereszty András meghívott a könyvbemutatójára. A váratlanul ránk tört télben a városon átgyalogolni nem volt kellemes, de megérte. Sok olyan kollégával, baráttal találkoztam, kiket évtizede nem láttam. Láttam a "csokiflipper" villogását néhány tekintetben és végül a felismerést - csak nem a Joe? András a politikai krimi műfaját választotta, oly nagy hatással volt rá Ken Follett. Nagy betűkkel ezt jelzi is a borítón. Az élményekről mesélt, melyek inspirálták. Kívánom egykori főszerkesztőmnek, hogy a hazai politikai krimi irodalomban érjen el hasonló sikereket, mint a példaképe.

2009. október 13., kedd

eszti mese

Elérkezett az ideje egy új Eszti mesének. Erre most azért van szükség, hogy apuka is gyönyörködhessen a kislányában a távoli Szudánban.

2009. október 12., hétfő

a legvidámabb barack



Ma már nem mi vagyunk a legvidámabb barakk. Ezt is lenyúlták. O blama!

szakosztály logo


Úgy tűnik parkoló pályára került a Karikaturista Szakosztály szimbólum pályázata. Többnyire plakát tervek érkeztek és Császár Tamástól még egy intés is, melynek tartalma az volt, hogy el a kezekkel a ceruzától. Amikor a jelenleg még regnáló logot megrajzoltam, készítettem egy másikat is, csak felmerült a déja vue érzés és elhagytam. Ezalatt a szomszédban már használatban volt az az egymásra tekeredő ceruzák rajza, melyet én is megrajzoltam. Mindeközben a félretett rajz hasonmását sehol nem találtam, így most elővakartam a fiókból. Talán újra éled az alkotó szellem a kollégákban.

2009. október 11., vasárnap

szabójoe


Most már valamit kéne szednem a feledékenység ellen. Még a nyáron Pennsylvaniában megígértem Szabó Joe barátomnak, hogy a könyve számára készítek róla egy karikatúrát. Jól kiment a fejemből. Igaz, neki is az Andy Robinson lemezborító. Andyről még az amerikai uti élmények kapcsán tettem említést. Este Joe-val beszélgettünk a skype-on és emlékeztettük egymást. Ma hajnalban felkeltem és láttam, a fotók megérkeztek. Gyorsan nekiugrottam a rajznak, nehogy szégyenbe maradjak.


Joe még felhívta a figyelmemet egy wittyworld kiadványra is, mely több nyelvre lefordítva- köztük magyarul is- elérhető. Az Isteni színjáték egy rendkívüli tehetségű francia származású Burkina Faso-i karikaturista munkája. Egy kis ízelítő :)


2009. október 10., szombat

rend

A rend a lelke mindennek, mondják. Ettől engem kiráz a hideg. Bennem van a hiba tudom, de a káosz sokkal izgalmasabb, rejtélyesebb. Egy olyan lakás, melyet örökké suvickolnak és minden pontosan a helyén van, lehet hogy jó a szemnek, de én rosszul érzem magam benne. Nem tudhatom hol és mennyire léphetek a padlóra, hol és mihez érhetek hozzá rajta felejtve a kezem nyomát, stb.... Hány családnál romlott meg az ünnepi hangulat azért, mert az asszony napokig glancolt, kifáradt és ideges lett, utána meg nem tisztelve munkáját, mások csak úgy megfogdossák, rálépnek, kiborítanak meg még ki tudja milyen galádságot követnek el. Azt is mondják, a lakás van értem és nem én a lakásért. Azt hiszem, inkább ez áll közelebb hozzám. A rajz régi de azóta sem változott semmi. Nekem a rend azóta is tetszetős, de rideg és mint mondám ettől engem kiráz a hideg.


2009. október 8., csütörtök

phishing

Az információ hatalom. A hatalmat mindig sokan szeretnék megszerezni. Azt viszont nem adják könnyen. Többnyire becstelen úton lehet csak hozzájutni. Ilyen módszer az adathalászat, a phishing is. Most a hotmail-esekre csaptak le, de szinte mindenki kap naponta úgynevezett nigériai levelet vagy valamilyen lottó nyereményről szóló értesítést. Körbe vagyunk véve pecásokkal. Ott tartok sokszor, hogy ismert személyek küldeményeit sem merem felbontani. A hatalom megszerzésének másik módja a bizalom elnyerése. Ezt már eljátszották. Ma már senki nem bízik senkiben. Aki hatalomhoz akar jutni a jövőben annak számára csak egy út járható. Jönnek sorban a III. Richardok, akik már eldöntötték mik lesznek ha nagyok lesznek.


2009. október 7., szerda

jókó 2

Nyáron a Csészényiben történt találkozónk után azt írtam az egyik posztom végire, hogy Jókó bújj elő. Jókó elő bújt. Sőt előbújtak mások is. Murci, Pápai stb... Rég eltűntnek hitt egykori cimborák nyüzsögtek a Szent István kőrúton, a Hócipő húsz éves találkozóján. Voltak akik örültek egymásnak és olyanok is akik átnéztek a másikon. Jókó Csabával való találkozásom viszont nagy örömmel töltött el. Kiváló rajztudású, jó humorú kolléga volt és jól megvoltunk mindig, pedig ő a búzasört kedvelte :) Bármi akadt a keze ügyébe, pillanatok alatt telerajzolta bolondos állatseregletével. Ma hasonlóan mint én elzárkózik a világtól. Kár értünk. :(

2009. október 6., kedd

barták


Lassan elérkezünk az év végéhez és mérleget készíthetünk. Nagyon nem is kell elemezni mert az évtized legrosszabb éve volt. A tavaly kirobbant válság már az év elején ezt az üzenetet hordozta. Lehet, hogy azért volt ilyen sikertelen mivel már eleve ezt is vártuk tőle. Azért jutott mindez az eszembe mert, kezembe akadt Miroslav Barták zseniális újévi üdvözlete. Ez a rajz az év végére érve a legpontosabb előrejelzés volt. De nem csak ez futott át az agyamon, hanem a számos kellemes találkozás is. Felejthetetlen volt mikor körbe kalauzolt délnyugat Csehországon meg a Prága óvárosában folytatott beszélgetések miközben a jazz szólt a hátunk mögött. Ebben a szakmában kevesen alkotnak maradandót. Neki sikerült.

2009. október 5., hétfő

máté


Máté Krisztina távozik férjével az egyik kereskedelmi televízióból, így szól a hír mely megrengette az országot. Már csak ez hiányzott. Nem elég a válság, most még ez is. Na jó, ez a műnyavalygás csak azért volt, mert néhány éve a Playboynak megrajzoltam az említett műsorvezetőt és a képét minden ok nélkül nem akartam felrakni. A férfimagazinnak rajzolni nem túl gyakran adatik meg, noha ez még abban az időben történt mikor sűrűbben rámtaláltak. Ez látszik a képen is. Mármint hogy nem manapság készült.

2009. október 4., vasárnap

cikk & klikk


Egyszer írtam szakmai cikket életemben, azt is felkérésre. Akkor úgy tűnt, hogy csak promónak lesz jó. Azóta eltelt közel tizenöt év és az internet segítségével ráakadtam a nyomára. Az arizoniai egyetem angol szakán íródott bibliográfiában bukkantam rá.

Klikk! Ugyanaz nagyobb méretben!

2009. október 3., szombat

ádám

Melyik osztályba jártál- kérdik egykorvolt iskolatársak, ha összefutunk. A farkasádáméba- így a válasz. Valóban Ádám emblematikus figurája volt az osztálynak és később nemcsak neves szobrászművész lett belőle hanem három évig a Képzőművészeti Egyetem rektori tisztjét is betöltötte. Jó későn érkezett az osztálybuliba, ezért csak futólag találkoztunk. Adott egy katalógust a "kőszerelvényeiről". Ez adta az ötletet az alábbi rajzhoz.

Klikk a képre!

zoo

2009. október 2., péntek

más


Mindenki mást akar, mondják. A férfi a nőt, a nő a férfit. A tél a nyarat, a nyár a telet. Az idők azonban változnak. Egyre többen akarják ugyanazt. Mi lesz ennek a vége?

2009. október 1., csütörtök

a próba

Még egy kis videó lábjegyzet, mely bepillantást enged az előkészületekbe.

félatlasz

Az osztálytalálkozó meghatározó élménye volt amikor beindult a Félatlasz gőzhengere. Közel fél évszázad kihagyással a fiúk úgy csaptak a húrok közé, mintha tegnap hagyták volna abba. A hatvanas évek zenéjére ismét kinőtt a hajunk visszanyerve régi színét és a súlyfeleslegünk is eltűnt. Maga volt a varázslat.


A kameraman már érezhetően túl volt néhány sörön, de ezt megbocsájtom nekem :)

bakok


Múlt év márciusában a kecskemese animációval illusztráltam az akkori állapotokat. Azóta ahogy mondani szokták, a helyzet fokozódott.