Mivel maga az egészségügy beteg, már csak betegségügynek nevezhetnénk. Az orvosok elmennek. A nővérek utánuk. Aki marad többnyire elfásult mizantróp. Jártam úgy nemrég orvosnál, hogy a fejét sem emelte fel, rám se nézett (megértem) és miközben soroltam a panaszaimat már írta is a recepteket. Volt, aki ingujjban, nyeglén, foghegyről beszélt és sajnos olyan is volt aki egy printelt röntgenkép alapján amputáltatni akarta a lábam. Tíz éve, még mint a karikaturista szakosztály elnöke rövid kórházi tartózkodás alatt azt tapasztaltam, hogy a betegek jelentős része napközben a folyosókat rótta és pöfékelve nézegette a dohányzás ártalmaira figyelmeztető plakátok sorát. Akciót indítottam és a MÚOSz támogatásával a kórház vezetőségének átadtam huszonöt karikatúrát bekeretezve, mondván a derű gyógyít. Ma az egészségügy egészét kéne gyógyítani és ahhoz már egy egész ország derűje is kevés, pedig hol van az már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése