2009. július 30., csütörtök

amerika 8

Tampa repülőterén a hosszú kényszerpihenő alatt a sokadik sör után nekifogtam az élmények rögzítésének. Öt lapot firkáltam tele.
Szólnak, késve indul a gép. Állítólag Newarkban szakad az eső és nem tud fogadni. Lehet, hogy csak három óra az elcsúszás, de az is lehet hogy több. A Tequila Taco bárban ücsörgök. Szép ez a reptér. Az első sörnél elkérték az útlevelem. Csak később vettem észre a feliratot, mindenkivel ezt teszik. Pedig a hiúságomnak jól esett, hogy kiskorúnak néztek de hát a tolókocsis aggastyánok is ugyanígy jártak. Zéró tolerancia. Mindenféle népek vannak ittenfele. Furcsamód majd mind amerikaiul beszél. Könnyű nyelv. Elég ha egy szót tudsz - dollár- és már nem tudsz elveszni. A várakozási időt többnyire táplálkozással teszik elviselhetőbbé. Könnyen felismerhető ki várt sokat a gépére. A második sör után óvatosságból megkérdeztem, hogy ismét mutassam-é meg a pászportomat, de mosolyogva elhárították. Azért van itt bizalom. Újabb termetes test takarja el előlem a panorámát. Bárhová nézek csak a hátát látom. Néhány órája még a mexikói öböl smaragdzöldből mély olivazöldbe átmenő langymeleg vizét bámultam ugyanígy. Körülöttem pelikánok vadásztak apró halakra, melyek tömött rajokban cikáztak és sűrűn koppantak vízbe merülő testemen. Ezt hívtam florida masszázsnak. Florida látszólag szép és gazdag. Közelről nézve viszont más a helyzet. Az ingatlanok tucatjain kinn az eladó tábla. Az egykor túlzsúfolt utak most kellemesen járhatók. A nagy fellendülés idején olyan intenzív építkezésbe kezdtek, hogy a hazai ipar nem győzte sítrakkal (gipszkarton szárazfal). Kinából pótolták a hiányt. A nedves, meleg klíma viszont hamar előhozta a kínai termék silányságát. Olyan anyagok is kerültek a gipszbe, melyektől a fal fekete levet eresztett és elviselhetetlen bűzt árasztott. Ilyen házak tömegestül épültek. Munka és pénz nincs, meleg viszont minden mennyiségben. Az ember meg csak elgyönyörködik egy ideig a garázsajtó előtt elkocogó tatuban vagy a fekvőtámaszokat nyomó gyíkokban mindaddig míg a homlokáról patakzó izzadság el nem homályosítja a látását. A reptéren a légkondicionált csarnokokban természetesen elviselhető a hőmérséklet. Itt viszont az idő eltöltése ami gondot okoz. Majd mindenki online lóg. Laptopon, cellphone-on meg mindenféle kütyükön. Az ég már mindenütt fekete. Nagy zuhik lehetnek. Még elnézelődöm a virtuális világba merülők hadán egy ideig majd a kapuhoz cipelem magam. Több mint ötórás késéssel elrugaszkodunk florida földjétől.

1 megjegyzés:

Zsoldos Péter írta...

Sosem olt különösebb vágyam amerikát a mozivászon vagy a Tv képernyőjénéközelebbről megismerni.
Tudod engem inkább a vlg szegényebbik fele Távolkelet - Afrika stb. magnetizál.
De az úti naplód olvasva és leginkább az úton keletkezett rajzaaidat elnézegtve kezdem átértékelni a dolgot. Érezd nagyon jól magad és jó szelet a rpködéshez.